T Á R S A D A L M I E G Y E S Ü L É S E K O R S Z Á G O S
S Z Ö V E T S É G E
A L A P S Z A B Á L Y
2016.
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Neve: Társadalmi Egyesülések Országos Szövetsége
Rövidített neve: TESZ
A nemzetközi kapcsolatokban használt elnevezése:
Confederation of Social Associations
2. Székhelye: H-1093. Budapest, Mátyás utca 15. fsz.1.
E-mailcíme: teszbp1@gmail.com
3. Működési területe: Magyarország közigazgatási területe.
4. Jogállása: Szövetség formában működő országos hatáskörű egyesület, mely jogi személyiséggel rendelkezik.
Az egyesületek nyilvántartásában, a Fővárosi Törvényszék által 607. sorszám alatt, 1990. augusztus 9-én bejegyezve.
5. Emblémája: Kör alakú, fehér alapon kék szegéllyel,
TÁRSADALMI EGYESÜLÉSEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
kék színű felirattal, közepén stilizált fa ábrával, benne TESZ 1990. rövidítéssel.
II.
A SZÖVETSÉG CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE, FELADATAI
6. Célja: a Szövetségben együttműködő civil szervezetek és szövetségek tevékenységének összehangolása, országos és nemzetközi megjelenítése, szervezeti életük és munkájuk elősegítése, érdekeik sokoldalú képviselete. A magyar nemzeti értékek ápolása és gazdagítása, a társadalmi haladás és a civil közösségek fejlődésének sokoldalú szolgálata.
7. A TESZ, mint szövetség pártsemleges egyesület, politikai pártokat és szervezeteket nem támogat, politikai pártoktól támogatásban nem részesül. Célja eléréséért együttműködik a társadalom érdekében munkálkodó hasonló civil szervezetekkel, valamint az állami szervekkel és az önkormányzatokkal.
A szövetség tartózkodik minden szélsőségtől, kirekesztő megnyilvánulástól, erőszaktól és békétlenségtől. A TESZ választott tisztségviselői nem lehetnek egyidejűleg politikai párt tagjai, vagy alkalmazottai.
A TESZ működése nyílt és demokratikus.
8. A Szövetség az alkotmányosság, a demokrácia és a jogállamiság alapján végzi tevékenységét;
– támogatja a társadalom civil szervezeteit és demokratikus mozgalmait,
– elősegíti a nemzeti összetartozást, a polgári fejlődést, a nemzeti, az európai és az egyetemes emberi értékek érvényesülését és gyarapítását, az alapvető emberi és polgári jogokat,
– óvja és fejleszti a magyar nemzeti kultúrát és az itt élő nemzetiségek kultúráját, — segíti a szociális, az egészségügyi, a kulturális és sport szolgáltatások tevékenységek javítását,
– érdemi szerepet vállal a fogyasztóvédelem érvényesítésében, szervezeti továbbfejlesztésében,
– közreműködik a lakóhelyi és természeti környezet megóvásában és fejlesztésében,
– támogatja a népek, nemzetek közötti barátságot és együttműködést, a népi diplomáciát.
A hatékonyabb lakossági érdekképviselet megvalósításáért a TESZ más civil szervezetekkel is együttműködik, szükség szerint koordinációs feladatokat is vállal, esetenként külső szakértők bevonásával.
A Szövetség Oktatási és Szabadidő Közösségi Házat működtet képzés, továbbképzés
és egyéb közösségi célok érdekében.
III.
A SZÖVETSÉG TAGSÁGA
9. A TESZ tagjai a rendes és pártoló tagok.
10. Rendes tag az a bíróság által nyilvántartásba vett egyesület, egyben azok szövetségei, ami illetve amelyek írásban előterjesztett belépési nyilatkozatát a TESZ Elnöksége javaslatára a Küldöttgyűlés elfogadja. Az elfogadás feltétele továbbá az alapszabályok kölcsönös elismerése és tagsági díj vállalása.
11. Pártoló tag az természetes személy vagy egyesület, akit illetve amelyet a Szövetség tevékenységéhez szükséges önkéntesen vállalt munka,illetve vagyoni támogatás alapján írásban előterjesztett kérésére a Küldöttgyűlés az Elnökség javaslatára pártoló tagként felvesz. A pártoló tag vagyoni hozzájárulással vesz részt a TESZ működésében. A pártoló tag a Küldöttgyűlés tevékenységében tanácskozási joggal vesz részt, szavazati joga nincs és tisztségre nem választható. A pártoló tag tagdíjat nem fizet, kötelezettsége a vállalt vagyoni hozzájárulás megfizetése.
Minden tagsági formánál a tagsági jogviszony kezdete a felvételről szóló közgyűlési határozat időpontja.
12. A rendes és pártoló tagot, továbbá a megyei TESZ szövetségek tagjait, a TESZ nyilvántartásba veszi. A megyei szövetség a saját tagjait önállóan veszi fel a tagok sorába, tagjegyzékük felülvizsgálatának eredményét félévente elektronikus úton közli a TESZ Elnökségével.
13. A tagsági viszony megszűnik:
-
a tag kilépésével;
-
a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
-
a tag kizárásával,
-
a tag jogutód nélküli megszűnésével.
Ad a ) A tag bármikor indoklás nélkül kiléphet a szervezetből az elnökséghez intézett írásbeli bejelentéssel. A tagsági jogviszony a bejentés beérkezésének napjával szűnik meg.
Ad b) A Szövetség, mint egyesület a tagdíj nemfizetése esetén mondja fel a tagsági jogviszonyt oly módon, hogy az Elnökség a fizetésre szóló írásos felszólítást követő ülésén határozatot hoz a felmondásról és azt írásban közli az érintett tagegyesülettel. Az érintett tagegyesület a határozat kézhezvételétől számítva 15 napon belül a Küldöttgyűléshez fordulhat jogorvoslatért az erre vonatkozó általános szabályok szerint.
Ad c) A tagegyesület kizárására alapos okból kerülhet sor. Alapos oknak minősül különösen, ha a tagegyesület:
-
tudatosan hamis adatokat közöl, vagy egyáltalán nem szolgáltat adatokat,
-
tagsági jogaival visszaélve, magának jogtalan előnyt szerez, illetve másoknak tudatosan kárt okoz.
A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
A kizárást az ok részletes feltüntetésével bármely tag írásban kezdeményezheti az Elnökségnél, mely az ügyet kivizsgálja, – ha szükséges – szakértők bevonásával véleményezi azt, majd a kizárási javaslatot a Küldöttgyűlés elé terjeszti.
A kizárási javaslatról az érintett tagot írásban kell értesíteni a Küldöttgyűlés ülése előtt 8 nappal azzal, hogy az érintett tag védekezését az ülésen előadhatja. A tagot tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségről.
A kizárásról a Küldöttgyűlés dönt. A kizárásról szóló döntést a Küldöttgyűlés írásban közli az érintett taggal, aki a kizáró döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
A tag kizárását indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
A Szövetség a felmondással megszűnt tagságú, illetve kizárt tagegyesülettel szemben a tagsági viszonnyal kapcsolatos tagdíj-tartozásból eredő igényét polgári jogi úton érvényesítheti.
IV.
TAGSÁGI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK
14. Valamennyi tag alapvető joga és kötelessége saját önállóságának fenntartása mellett, részt venni a TESZ tevékenységében.
15. A rendes tag jogai;
– küldöttei illetve képviselője útján részt vesz a szövetség tartalmi munkájában, rendezvényein,
– választó és választható,
– igényelheti a szövetségtől szervezete érdekeinek képviseletét és támogatást kérhet rendezvényeihez,
– költségtérítés mellett igénybe veheti a szövetség szolgáltatásait,
– jogi segítséget, képviseletet vehet igénybe,
– igényelheti az érdemi képviseletet a civil szervezetek fórumain, a kormányzati, az önkormányzati kapcsolatok és érdekegyeztetések során,
– javaslatokat, észrevételt nyújthat be, melyre a szövetség illetékes testülete érdemi választ köteles adni.
A rendes tag részt vesz a szövetség vezető szerveinek munkájában. A testületek tagjaira, a tisztségviselőkre személyi javaslatokat tesz.
16. A rendes tag kötelességei:
– a TESZ Alapszabályának és az SZMSZ-nek a betartása,
– támogatni a szövetség törekvéseit a tagegyesületeikben, valamint a lakossági érdekképviselet megvalósításában, a civil szervezetekkel történő együttműködésben, a közösségek valós érdekeinek képviseletében,
– a Közgyűlés által évenként meghatározott éves tagsági díjat, anyagi támogatást féléves bontásban május 31., ill. november 30. napjáig teljesíteni.
17. A pártoló tag jogai azonosak a rendes tag jogaival és kötelességeivel azzal az eltéréssel, hogy a pártoló tag képviselője nem választ és nem választható, tagdíjat nem fizet.
A pártoló tag kötelessége a saját maga által felajánlott tagdíj ill. hozzájárulás megfizetése, melynek összege legalább eléri a rendes tag által fizetett tagsági díj mértékét.
Minden tag jogosult a TESZ erkölcsi erejével a nyilvánosság előtt is élni. A saját névhasználata során feltüntetheti; “A TESZ tagszervezete” – illetve „A TESZ pártoló szervezete” megjelölést és jogosult a TESZ emblémájának használatára.
V.
A TESZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
18. Az Országos Szövetség ( TESZ ) az alábbi tagszervezetek összességéből áll: a TESZ önálló bírósági nyilvántartásba vétellel rendelkező megyei szövetségei és további egyesületek.
A TESZ egyesületi formában működő országos szervezettségű Szövetség, melynek lehetnek megyei (fővárosi) szövetségei, jogi személyiségű szervezeti egységei.
19. A Társadalmi Egyesülések Országos Szövetsége az Elnökség javaslatára, a Küldöttgyűlés döntésével veszi fel saját tagjait.
20. A tagszervezetek tevékenységének elősegítésére és a közvetlen lakossági kapcsolatok céljából a tagok önálló jogi személyiségű megyei (fővárosi) szövetségeket hozhatnak létre. Az ilyen módon létrejött megyei szövetségeket kérésükre a TESZ felveszi a rendes tagok sorába. Az önálló megyei szövetségek működését és tevékenységük feltételeit, a TESZ Alapszabályára alapozottan a saját Alapszabályuk és SZMSZ-ük határozza meg.
VI.
A TESZ ORSZÁGOS VEZETŐ, ELLENŐRZŐ SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI
21. A TESZ szervei:
– a Küldöttgyűlés,
– az Elnökség és
– a Felügyelő Bizottság.
A TESZ vezető tisztségviselői: az Elnök, az Alelnök, és az Elnökség tagjai, tisztségviselői a Felügyelő Bizottság tagjai.
A tisztségviselők mandátuma a megválasztástól számított öt évre szól.
VII.
A KÜLDÖTTGYŰLÉS
22. A Küldöttgyűlés a szövetség legfőbb szerve, mely a tagok képviseletének összessége, s a tagszervezetek küldötteiből áll.
23. A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása; a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése;
l) az Elnökség kizárásról illetve törlésről szóló határozata elleni fellebbezés elbírálása;
m) a tagok vagyoni hozzájárulásának meghatározása.
24. Az Küldöttgyűlésbe történő küldöttállítás elvei
A rendes tagok küldötteinek jogállása azonos, a küldöttek szavazati joggal rendelkeznek és választhatóak.
A Küldöttgyűlésbe a rendes tag megyei szövetségek 10 tagszervezetig 2 fő, 20 tagszervezetig 3 fő, 30 tagegyesületig 5 fő küldöttet küldenek. Azok az egyesületek, amelyek jelenleg nem tartoznak önállóan nyilvántartásba vett megyei szövetségbe megyénként összesen 2 fő küldöttet delegálnak. A küldötteket a megyei közgyűlés választja a tagszervezetek javaslatai alapján. Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai küldöttként vesznek részt a küldöttgyűlés munkájában.
A küldöttek mandátuma azonos ideig hatályos a Küldöttgyűlés mandátumával, azaz öt évre szól, a megszűnt mandátum pótlásáról a küldöttállító szervezet gondoskodik.
A TESZ pártoló tagjainak képviselői tanácskozási joggal vehetnek részt a Küldöttgyűlés munkájában.
25. A Küldöttgyűlés rendes ülését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
Az ülést az Elnökség nevében az Elnök vagy akadályoztatása esetén az Alelnök hívja össze. Az ülésre szóló meghívót az ülés időpontja előtt legalább 15 nappal korábban kell megküldeni. A meghívónak tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. A küldöttgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.
e) A meghiúsult küldöttgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell eltelnie.
f) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
g) Az egyesület a küldöttgyűlés ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.
A) Ha a küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, azt akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
B) A küldöttgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
C) A küldöttgyűlést a Elnöke, akadályoztatása esetén az Alelnök vagy az elnökség által felkért elnökségi tag vezeti.
D) A küldöttgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A küldöttgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a küldöttgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.
E) A küldöttgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van, határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a küldöttgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
F) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
G) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha a Ptk egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a jelen alapszabály egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a Ptk egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.
H) A küldöttgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.
I) A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a küldöttgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a küldöttgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.
A rendes tagok egyharmadának írásbeli indítványára – ok és sürgősségi indoklással – a Küldöttgyűlést 30 napon belül össze kell hívni. A Felügyelő Bizottság egyhangú döntése alapján, a szövetség gazdálkodásával összefüggő rendkívüli eseményre (pl: fizetésképtelenség) tekintettel 30 napon belül össze kell hívni a Küldöttgyűlés rendkívüli ülését.
26. A Küldöttgyűlés határozathozatala
Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg.
Az Elnökség a Küldöttgyűlés határozatképességének vizsgálatára 3 tagú Mandátumvizsgáló Bizottságot bíz meg, az összehívás eldöntésével egy időben.
27. A Küldöttgyűlés a TESZ képviseleti és ügyintéző szervét, beleértve a tisztségviselőket az Elnökséget és a Felügyelő Bizottságot nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja meg, egyenlő számú szavazat esetén az indítványt elutasítottnak kell tekinteni. Az ülésen jelenlévők egyharmadának javaslatára titkos szavazást kell elrendelni.
VIII.
AZ ELNÖKSÉG
28. Az Elnökség a TESZ képviseleti, ügyintéző szerve, operatív vezetőtestülete.
29. Az Elnökség (hét fő) tagjait – köztük az Elnököt és az Alelnököt a Küldöttgyűlés választja a szavazati jogú küldöttek közül, öt év időtartamra.
30. Az Elnökség akkor határozatképes, ha ülésein legalább öt fő jelen van. Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, egyenlő szavazat esetén az indítványt elutasítottnak kell tekinteni. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.
31. Az Elnökség feladata: a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
32. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
a. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
b. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
c. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
d. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
e. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
33. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség
a. A vezető tisztségviselő az Egylet jogi tagjai, részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
b. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
IX.
AZ ELNÖK
34. A TESZ Elnöke önállóan, általános hatáskörben képviseli a szövetséget.
35. Az Elnök a TESZ egész tevékenységének irányítója, céljainak megvalósítója,
megszervezi a döntések előkészítését, meghozatalát és végrehajtását, és
gondoskodik a működés szervezeti, technikai és anyagi biztosításáról.
36. Az Elnök hatásköre:
– az Elnökség felhatalmazásával összehívja a Küldöttgyűlést,
– vezeti az Elnökség üléseit,
– gyakorolja a munkáltatói jogokat,
– irányítja a TESZ gazdálkodását,
– szervezi és irányítja az ügyviteli munkát, közvetlenül felügyeli a gazdasági, vállalkozási tevékenységet,
– felügyeli a Központi Iroda és a Közösségi Ház tevékenységét,
– az Alelnök tevékenységének koordinálása, a munkamegosztás és a helyettesítés rendjének meghatározása,
– hatáskörét az ügyek SZMSZ által meghatározott csoportjában átruházhatja,
-az Elnök akadályoztatása esetén tevékenységét az Alelnök végzi az Alapszabályban meghatározottak szerint.
X.
AZ ALELNÖK
37. Az Alelnök hatásköre:
– ellátja az Elnök távollétében, ill. tartós akadályoztatása esetén az alábbi elnöki hatáskört:
– az Elnökség felhatalmazásával összehívja a Küldöttgyűlést,
– vezeti az Elnökség üléseit,
– gyakorolja a munkáltatói jogokat,
– irányítja a TESZ gazdálkodását,
– szervezi és irányítja az ügyviteli munkát, közvetlenül felügyeli a gazdasági, vállalkozási tevékenységet,
– felügyeli a Központi Iroda és a Közösségi Ház tevékenységét.
38. Az Alelnök feladatai:
– rendszeresen beszámol tevékenységéről az Elnöknek és az Elnökségnek,
– szervezi a szakértők munkáját, a Küldöttgyűlés illetve az Elnökség felhatalmazásával vizsgáló bizottságot vezet,
– rendszeresen tartja a kapcsolatot a TESZ tagszervezeteivel és a megyei szövetségekkel.
– az Elnökkel munkamegosztásban gondoskodik az Elnökség határozatainak végrehajtásáról.
XI.
A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
39. A Felügyelő Bizottság figyelemmel kíséri és ellenőrzi a TESZ vezetőtestületeinek, a területi szervezeteknek és a tagszervezeteknek a TESZ Alapszabályának megfelelő működését, a gazdálkodás törvényességét.
40. A Felügyelő Bizottság ( a továbbiakban: FB ) három tagját, köztük az elnököt a Küldöttgyűlés a szavazati jogú küldöttek közül választja, öt évre.
41. Az FB közvetlen intézkedési joggal nem rendelkezik. Megállapításairól és javaslatairól az illetékes vezetőtestületet tájékoztatja, ill. intézkedési indítvánnyal él. Jogosult a szövetség tagszervezeteinek dokumentumaiba betekinteni és felkérésre vizsgálatot folytatni.
Az FB Elnöke tanácskozási joggal vesz részt az Elnökség ülésein.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
(3) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
42. Az FB saját munkájáról tájékoztatást ad az Elnökségnek.
43. Az FB kizárólag az Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
44. Az FB üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja. Az ülést az FB Elnöke hívja össze és vezeti, az ülés akkor határozatképes, ha mindhárom tag jelen van, az FB határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
XII.
A GAZDÁLKODÁS ÉS A VAGYON
45. A TESZ non-profit szervezet, nem nyereségérdekeltségű. Céljai elérése érdekében – kiegészítő jelleggel – gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.
46. A TESZ saját vagyonával felel tartozásaiért, tagjai tartozásaiért nem felel. A tagok abban az esetben felelnek a TESZ tartozásaiért, amennyiben bizonyíthatóan maguk okozták a tartozást.
47. A TESZ vagyonát és vagyoni jogosultságát, mint osztatlan közösségi vagyont képezi az 1990. évben, a Fővárosi Bíróság általi bejegyzés időszakában meglévő, ill. az azóta jogosultságba került ingó és ingatlan értékek, tárgyi, dologi eszközök, vagyonértékű jogok. A jogi helyzetből adódó jogosultságok, ingó és ingatlan értékek, a munkaeszközök, ill. az ezekből származó előnyök és lehetőségek egységes vagyoni értéket alkotnak és oszthatatlanok.
A TESZ minden vagyoni jogosultságának érvényesítése, az Elnökség feladata és kötelezettsége, a vagyon kezelője az Elnökség. A vagyonkezelésről, a vagyon feletti rendelkezésről az Elnökség beszámolással tartozik a Küldöttgyűlésnek.
48. A TESZ vagyonát képezi – meglévő vagyonán túl – az állami, ill. pályázati támogatás, a tagdíjbevétel, saját gazdálkodásának eredménye, valamint bármely szervezet, vagy személy által, ingó és ingatlan átruházása, pénzbeni juttatása.
49. A tagdíj mértékét évente a Küldöttgyűlés határozza meg.
50. A gazdálkodás rendjét és módját a Küldöttgyűlés által jóváhagyott SZMSZ tartalmazza. A TESZ naptári évenként elfogadott költségvetés szerint gazdálkodik, a vagyonműködtetés eredményeit a szervezeti élet fejlesztésére fordítja.
XIII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
51. Az Alapszabályban nem szabályozottakra vonatkozóan a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
és az SZMSZ rendelkezései alkalmazandók.
52. Jelen módosított Alapszabályt a 2016. szeptember 10. napján megtartott Küldöttgyülés fogadta el, és ezzel a TESZ korábbi Alapszabályát egyidejűleg hatályon kívül helyezte.
Budapest, 2016. január 23.
Molnár György
elnök
Társadalmi Egyesülések Országos Szövetsége (TESZ)
Confederation of Social Associations
Országos Elnökség
1093. Budapest, Mátyás utca 15. fsz.1.
Telefon: 06-1-952-08-71
E-mail: teszbp1@gmail.com